Jóga feles

10/01/2019

 

A feles a kocsmába való - szól érthető módon az első asszociáció, ami eszünkbe jut a szóról. Többnyire, valóban. De mikor is nyúlnánk, vagy nyúlunk a feleshez? Hagyományosan jól beváltan iszunk - a pillanatnyi feszültség oldására, stressz eloszlatására, időnyerésre, problémák elodázására, bátorság gyűjtésére. A mai ember csupa releváns életérzése, melybe kivétel nélkül kerülünk mindannyian, napról napra, helyzetek felsorolhatatlan sorában. Kár, hogy káros. A jóga feles viszont nem az, sőt, hatását tekintve hasonló. Amiben más, az az, hogy ennél sokkal több. 

 

A látható fizikai hatásairól nem indítok védőbeszédet. Izomzat, csontozat, bőr, belső szervek - tele van vele a Youtube és elég, ha ismerőseink köréből felidézünk néhány gyakorló jógást. Sugárzik belőlük az egészség. A láthatatlan hatások felsorolásában én, az örök kételkedő nem lennék hiteles. Ami foglalkoztat, haza beszélve, az a lelki hatása, amit magam is a jógának köszönhetek. 

 

Nehéz nekünk, teljesítményorientált és versengő nyugati embereknek (akár benne vagyunk nyakig, akár lázadunk ellene) elképzelni, miféle mozgásforma a jóga, mert nincs hozzá fogható élményünk semmilyen más területéről az életünknek. Harmonikus életre vágyunk, de nem szeretjük tudomásul venni, hogy a harmónia és a "mindent markolunk egyszerre" nem fér meg egymással. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a tenyerünkben nem fér el a minden, pusztán néhány dolog. Megszoktuk, hogy főleg arra koncentrálunk, mi maradt ki. Az értünk aggódó jószándékú szüleink és tanáraink gyerekkorunk óta azzal szembesítenek bennünket, mit nem csináltunk meg, mit nem értünk el, mi nem fér el a markunkban, miről maradtunk le. Így aztán amióta az eszünket tudjuk, les ránk az elégtelenség érzése a maga sokszínű arcaival: nem-, vagy rosszul teljesített feladatok, összeméregetésben alulmaradó önértékelés, feltételekhez kötött önbecsülés. Válaszképpen begyakoroltuk, ki-ki a maga módján, hogyan küzdjünk ellene. Modern nyelven stresszelünk. Amikor stresszelünk, nem a feladattal vagy a terheléssel küzdünk, hanem önmagunkkal. Alkohollal vagy droggal, élsporttal, még több teljesítménnyel, depresszióval, munkával, művészettel és így tovább. Félreértés ne essék, nincs bennem ítélet a felsorolás mögött. Többségük hasznos és előrevivő, kifizetődő módja a stresszkezelésnek, mind művelője, mind az emberiség számára. A harmóniához azonban nincs köze. Az elégtelenség érzés előli megmeneküléshez is csak pillanatokra. 

 

A harmónia definíciója szerint összhangot, egyensúlyt, egységességet jelent, szabad és zanzásított fordításban a Thesaurus-ból. Szavak. A jóga gyakorlásból viszont van róla élményem is. Megélhető, azon a vékony mezsgyén, ahol az önmagam határainak tiszteletben tartása elválik a terheléstől. Pontosabban nem elválik, inkább összeér - egy olyan kihívásban, ahol a sikertelenség nem kudarc, hanem az út a fejlődésemhez, része az egésznek és közben önmagában is önálló elégséges egész. Elképzelhető, hogy hamarabb halok meg, minthogy elérem a szabályos spárga pózt, és ez rendjén is van, de valahányszor gyakorlom, ez a puszta tény, maga a gyakorlásból lesz siker. 

 

A jóga megtanított arra, amit számtalan Coelho-idézet formájában olvastam már, de az értésen túl nem fogant meg és nem terjedt ki az életem különböző területeire addig, míg nem tapasztaltam meg: én magam vagyok a kiindulási pont, éspedig olyannak, amilyen vagyok. Az adottságaimmal, a néhol kötöttségeimmel, néhol lazaságaimmal és a ráfordítható időmmel. Senki más nem tudhatja és ezért nem is mondhatja meg, hol kéne tartanom, mert ezekkel egyedül én vagyok tisztában. És minden perc, amit gyakorlásra fordítok, magamért teszem és előre mozdít erről a pontról, még akkor is, ha van olyan nap, amikor visszaléptem egyet. Tiszteletet tanultam, alázatot magammal és a korlátaimmal szemben, amit a kudarcélmény helyett nyugalom és elfogadás kísér. Ez pedig bizony a stressz ellentéte, a harmónia maga, amiben jó megpihenni egy kis időre, még ha átmenetileg is. Megéri bedobni azt a jóga-felest!

 

(Kép illusztráció: ABBIE WINTERS)

Please reload

11/27/2013

Please reload

Címkék szerint
Please reload

Összes bejegyzés

Váradi Vera pszichológus

                            +3620/33 915 99                                                                          vera.varadi68@gmail.com                             

  • c-facebook
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now